Bekezdések a tudásalapú társadalomról

1. Minden társadalom tudástársadalom. A tudás társadalmi. Az együttműködéshez tudni kell a partnerről, hogy mit miért fog csinálni, Azt is tudni kell, hogy ő is tudja, hogy mi tudjuk ezt róla. Ezért modelleznünk kell egymást - az elméinkben. Ezért bennünk van kettőnk viszonya – bennünk van a társadalom. Bevezetés a tudástársadalomba 1.

2. A kommunikációval a figyelmünket a valóság egy kiragadott részére fókuszáljuk. Nyelvi forradalom

A nyelvi kommunikációval az egyébként összetett észlelhető környezetből kiragadjuk az éppen kommunikált részletet és a figyelmet e kiragadott részre fókuszáljuk.  Amikor megtanuljuk az anyanyelvünket, akkor ezeket a figyelmi fókuszokat is megtanuljuk.  Így tudjuk , hogy mi az, hogy madár (az ott, ami ott repül), mi az hogy őz (az ott, ami ott szalad), és azt is megtanuljuk, hogy mi az hogy repül, és mi az, hogy szalad. Ezért ilyenkor nemcsak kommunikálni tanulunk, hanem észlelni is. A legtöbb, amit észlelünk a világból azt a nyelv segítségével tanultuk meg (különálló valamiként) észre venni. Bevezetés a tudástársadalomba 2.

3. A kulturális evolúció. Avalóság differenciálódó megismerése, amelyet a kommunikáció segítségével végzünk, indította e kulturális evolúciót. Ha tudták mondani, hogy „nézd ez a kő”, majd azt is, hogy „ez a balta kő”, majd azt is hogy „érc” ... Ez a differenciálódó figyelem kiterjedt az igékre is. És kiterjedt a helyes és helytelen alakzatokra, formákra, cselekvésekre. Ez lehetővé tette környezetük egyre finomabb megismerését és manipulálását. A jobb cselekvés a jobb eszközkészítést. A jó és rossz megkülönböztetése jobb technológiát és jobb együttműködést és jobb társadalmi szervezetet jelentett. Ettől kezdve az emberi evolúció kulturális evolúció is. Harmadik rész.

4. Politikai kitérő a nyelvhasználatra. A „Szabadság”nyelve arra tanít, hogy észrevegyük a szabadság meglétét és szabadság hiányos állapotokat. Az „egyenlőség” nyelvén írjuk le a társadalmi egyenlőtlenségeket. A „testvériség” nyelvén tudunk beszélni a nemzet, a közösség dolgairól. Az egészséges társadalomnak mindhárom nyelvre szüksége van. A politikai pártok és ideológiák egyoldalúan használják a nyelvet. A politikai nyelvnek a leíró funkció mellett és ideológiai funkciója is van. Negyedik rész.

Kép

https://educationfutures.com/resources/dissertation/