Bevezetés a tudástársadalomba 3.

Az előző szövegben bemutattam, ahogy a nyelv által a figyelmünket közösen fókuszáljuk valamilyen valóság szeletre.

Ha tudták mondani, hogy nézd ez a kő, majd azt is, hogy ez a balta kő, majd azt is hogy érc ... Ez a differenciálódó figyelem kiterjedt az igékre  is. És kiterjedt a helyes és helytelen alakzatokra formákra, cselekvésekre. Ez lehetővé tette  környezetük egyre finomabb megismerését és manipulálását.

• A jobb cselekvés jobb eszközkészítést,
• a jó és rossz megkülönböztetése jobb technológiát és jobb együttműködést és jobb társadalmi szervezetet jelentett.

Ettől kezdve az emberi evolúció kulturális evolúció is. . A szelekció a tudásokat,a tudásokkal ...

A kommunikáció láttat. A politikai is

A kommunikációval a partnerek egymás belső reprezentációit hangolják össze. Az egyik kommunikáló fél a másik figyelmét, annak fókuszát kívánja a kommunikálandó témára  irányítani.

Így a kommunikáció kiemel a háttérből valamit azzal a szándékkal, hogy figyelmünket a kiemeltre irányítsuk.

2013 szeptember végén két hetilap címlapja véletlenül egy hirdetőoszlopon ezt a fókuszálási szándékot mutatja. 

• Az egyik a nyelviskolák körüli mutyigyanús ügyekre irányítja a fókuszunkat.
• A másik a szovjet megszállás alatt megerőszakolt magyar nőkre.

Így egy kicsit arra is rálátunk, hogy a szerkesztők mit tartanak kívánatosnak, abban, hogy mi legyen a tudatunk tartalma 2013 ...

Bekezdések a tudásalapú társadalomról

1. Minden társadalom tudástársadalom. A tudás társadalmi . Az együttműködéshez tudni kell a partnerről, hogy mit miért fog csinálni, Azt is tudni kell, hogy ő is tudja, hogy mi tudjuk ezt róla. Ezért modelleznünk kell egymást - az elméinkben. Ezért bennünk van kettőnk viszonya – bennünk van a társadalom. Bevezetés a tudástársadalomba 1.

2. A kommunikációval a figyelmünket a valóság egy kiragadott részére fókuszáljuk. Nyelvi forradalom

A nyelvi kommunikációval az egyébként összetett észlelhető környezetből kiragadjuk az éppen kommunikált részletet és a figyelmet e kiragadott részre fókuszáljuk.  Amikor megtanuljuk az anyanyelvünket, akkor ezeket a figyelmi fókuszokat is ...

A nyelvi kommunikációval az egyébként összetett észlelhető környezetből kiragadjuk az éppen kommunikált részletet és a figyelmet e kiragadott részre fókuszáljuk.  Amikor megtanuljuk az anyanyelvünket, akkor ezeket a figyelmi fókuszokat is megtanuljuk.  Így tudjuk , hogy mi az, hogy madár (az, ami ott repül), mi az hogy őz (az, ami ott szalad), és azt is megtanuljuk, hogy mi az hogy repül, és mi az, hogy szalad. Ezért ilyenkor nemcsak kommunikálni tanulunk, hanem észlelni is. A legtöbb, amit észlelünk a világból azt a nyelv segítségével tanultuk meg (különálló valamiként) észre venni.

******************

Képzeljük el őseink egy éhező csoportját, akik már tudnak kommunikálni. Felderítőket indítanak több irányba, hogy keressenek ...

1. Minden társadalom tudástársadalom

Ahhoz hogy társadalom legyen az élőlények egy csoportja, ahhoz kell valamilyen közös rendező, szabályozó rendszer, nevezzük ezt tudásnak. Bár ehhez nem kell, hogy mindenki ugyanazt tudja. A zenekar különböző hangszeren játszó tagjai nem ugyanazt tudják, s mégis létrejön a zene.

Van, amit közösen tudnak, s van, amit nem.

Ugyanabban a kommunikációs aktusban jön létre az emberi társadalom és a közös tudás.

Persze amit most nevezünk tudástársadalomnak az a tudásra való intenzívebb építkezésben különbözik – a korábbi társadalmaktól. Ezt később bővebben kifejtem.

Azt gondolom, hogy azt gondolod

Mi történik, amikor két ember között létrejön a kommunikáció, amikor két ember ...